Keretezve - Szamuráj

Hát, elkészült végre. Keretezés kész, végre a falon. Fantasztikus érzés ránézni, büszke vagyok magamra, na. :D Sok év munkája fekszik benne, rengeteg öröm, bánat ért az évek alatt míg varrtam. Hiszek benne, hogy ezért nincs két egyforma kép még ha ugyanazt varrnám is ki még egyszer nem lenne ugyanaz a hangulata. Más érzések töltik el az embert, más élethelyzetekbe kerül az ember. Azt is mondhatom, hogy ahogy a kép fejlődik, változik, vele változik az ember is. A szamurájjal és velem mindenképp így van. Az évek alatt míg varrtam sokat fejlődött a tudásom a varrás terén, tulajdonképpen ő az én tanulómintám és egyben a "diplomamunkám" is. Azt hiszem jól sikerült, bár minden hibát benne hagytam szándékosan, ettől ő az enyém. Nem tökéletes és mégis az. Elkészült hát a "pasim" ahogy a barátnőim nevezték és most jöhetnek az új kihívások.




Megjegyzések

  1. Kedves Csilla!

    A kép gyönyörű, remélem egyszer láthatom majd, írásod pedig egyszerűen magával ragad, szeretem a hangulatot, amelyet az írásaid árasztanak. Nem tudok külső szemlélő maradni, olyan mintha én is ott ülnék és figyelném, ahogy hímezel...
    Sok vidámságot és jó egészséget kívánok neked a továbbiakhoz is!
    Szia Merci

    VálaszTörlés
  2. Mercike, pont te írtad egyszer, hogy miért nincs két egyforma kép. Hogy a hímzés közben történt dolgok és az ezekhez társuló érzések mennyire rányomják a bélyegüket a képre.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése